A fekete fehér fotográfia régóta nagy szerelmem. Nem feltétlen egyszerűsége miatt, hiszen gyakran nehezebb egy képet vagy sorozatot „monokróm” környezetben utómunkázni, hogy visszajöjjön annak minden lényegi eleme, vagy pont ellenkezőleg: elfedni a nem fontos részeket. Leginkább azért szeretem, mert nem ragad le a néző szeme egy erősebb színfolton, nem vonja el a figyelmet a mondanivalóról. Az arcokon lévő érzelmek sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak ezáltal, történetmesélés szempontjából úgy gondolom gördülékenyebben befogadhatók a képsorok.
Petra és Tomi esküvőjének képeivel mutatok be egy teljes történetet fekete-fehérben, először, de biztosan nem utoljára. 🙂
